A csók kultúrtörténete

A csók az csak egy csók — hangzott el a Casablanca címû filmben. ,,Puszit, ha tisztességes, nincs hogyan kivédened” (Ein Küsschen in Ehren könne niemand verwehren) — tartja ma is a német népi mondás. A csókolózás azonban többnyire mégsem ennyire ártalmatlan — ha hitelt adunk Ingelore Ebberfeld brémai kultúrtörténésznek. Ugyanis mint a szexuális aktus jelképe és a nyilvánosság elõtti vonzódás megnyilvánulása, számos kultúrában gyanús volt és még ma is az — áll az AP jelentésében.
 

Büntetendõ?

Nem hiába sújtották és sújtják ma is gyakran drákóian szigorú büntetéssel a csókolózást — írja a kutató “Csókolj meg!” címû, a csók kultúrtörténetét ismertetõ könyvében. Amikor például a XIII. században egy püspök felkérés nélkül arcon csókolta a német királynét, számûzték  az egyházból. Az iszlám törvények szerint nem házastársak még ma is 99 ostorcsapással büntethetõk egyetlen csókért. Sok országban pedig illetlenségnek tartják, ha valakik nyilvánosság elõtt csókolóznak — írja a könyv szerzõje.

Házassági ígéret?

A csók hosszú ideig házassági ígéretnek számított és mint ilyen egyenértékû volt azzal az elhatározással, hogy a csókolózók közösen gyermekeket nemzenek. Szülõk még a múlt század hatvanas éveiben is azzal riogatták lányaikat, hogy a csóktól teherbe esnek — emlékezik vissza saját fiatalságára Ingelore Ebberfeld. E mögött nem tudatlanság húzódott meg, hanem éppen ellenkezõleg: annak ismerete, hogy “a csók elõvételezése a szexuális érintkezésnek”.

Orrpuszi?

De tulajdonképpen mi is egy csók? A világ egyes tájain ismeretlen, s helyette az enyelgés más formáit ûzik — tudhatja meg az olvasó. Még 1900 körül is sokkal több ember  csókolózott az orrával, mint amennyi az ajkaival. Azután viszont nagy lendületet kapott az ajakcsók terjedése.

Szenvedély és erotika?

Ajakcsók alatt egyébként az 1715-ben megjelent “Curiöse Frauenzimmer Lexikon” (Asszonyi érdekességek lexikonja) két ember ajkainak “szen-vedélyes összetalálkozását és egyesülését” értette. Sokkal korábbi idõkben az indiai “Kamaszutra” ennél jóval erotikusabb változatait is ismertette a csóknak. “Köztudott, hogy nemcsak ajakcsók létezik” — foglalja össze a könyv szerzõje.

Etetés?

Ireneäus Eibi Eibesfeldt magatartás kutató ezzel szemben az ajakcsókban vagy a nyelves pusziban “átvitt értelmû etetési folyamatot” lát, mivel vannak vidékek, ahol anyák nyelvükkel továbbítják kicsinyüknek a táplálékot. Sigmund Freud szerint a csecsemõnek a szopás jelentette az elsõ szexuális érzést.

Ingelore Ebberfeld végül megállapítja: “Mindenki a maga tapasztalatából tudja, hogy csók és csók között ég és föld lehet a különbség. Vágyakozás, szenvedély és szeretet legalább annyira fontosak, mint a biológia — “különben a csók hatástalan”.