Vannak, akik boldog párkapcsolatban, házasságban élnek, mások pedig nem.
Sajnos az utóbbiak vannak többségben. Éppen ezért sokakat érdekel a titok: hogyan lehet a boldogságot megteremteni? A viselkedéskutatók -miközben házastársakat kérdeztek meg errõl a kérdésrõl - arra az eredményre jutottak, hogy bizonyos magatartásformák minden boldog párra jellemzõek.

Örökre megõrzik az elsõ idõszak szerelmének emlékét.
"Az a képesség, hogy a kapcsolat elsõ benyomásait megõrizzük szívünkben,az életre szóló szerelem feltétele" - állítja Judith S. Wallerstein. A vizsgálatban részt vevõ párok közül sokan lelkesen mesélték, hogyan találkoztak elõször partnerükkel. A házasság mûvészete abban rejlik, hogy megtartjuk emlékezetünkben a kapcsolatunk kezdetébõl származó idealizált képeket, ugyanakkor reálisan látjuk a jelent.

Életük a házassággal újrakezdõdik.
Minden házasságban az az elsõ feladat, hogy lelkileg elszakadjunk az addigi családunktól, és létrehozzunk egy új kötõdést partnerünkkel.
Ahhoz, hogy jó legyen a házasságunk, önálló véleményünknek kell lennie,és hagyatkoznunk kell saját ítélõ és döntéshozó képességünkre, nem szabad, hogy mások ebbe akár közvetlenül, akár elvárásaikkalbeleszóljanak.

Készek kompromisszumot kötni.
A mi és az én közötti egyensúly megteremtésében áll az új egység, a házasság egysége. Vagyis abban, hogy a házastársak összeegyeztetik jövõre vonatkozó terveiket, és mindkettõjüket kielégítõ kompromisszumos megoldást választanak. Az énközpontú gondolkodást a házasságban a Mi-nek kell felváltania. Ugyanakkor ennek a Mi-nek magába kell foglalnia a partnerek bizonyos fokú függetlenségét is!

Nem hanyagolják el egymást akkor sem, ha gyermekeik lesznek.
A tanulmányban részt vevõ párok életében a gyermek/ek/ születése csúcspontot jelentett. Mindannyian elmondták azt is, hogy a gyermekek nélkül egyszerûbb lett volna az életük, de megérte. "A gyermekek összekötnek bennünket, szeretjük õket, de egymást sem hanyagoljuk el." - magyarázta egy feleség. Tehát a boldog párok képesek idõnként kilépni szülõszerepükbõl, és ehelyett a szeretõ társ szerepét elõtérbe állítani.

Megtanulják kezelni a válsághelyzeteket.
A boldog házasságokban is vannak konfliktusok, de a partnerek képesek elhárítani a fenyegetõ veszélyeket. A konfliktusmegoldásra is fordítanak idõt. Ha nem tisztázzuk a konfliktusokat, fennáll annak a veszélye, hogya kapcsolat a mindennapok megfeszített ritmusában elsekélyesedik. A házasságok gyakori vitás pontja a függetlenség, a pénz, és a munka. De mi az, ami a jó házasságokat a rosszaktól megkülönbözteti? Az, hogy a
párok bizonyos szabályokat állítanak fel a konfliktusok kezelésére: például soha nem fekszenek le úgy, hogy haragban lennének egymással.

Tudják, hogy a szex és a szerelem összetartoznak.